Ahol a nedvesség és a meleg találkozik, gyorsan kialakul a penész – ez különösen igaz a fürdőszobában. Az aktív megelőzés azonban szerencsére nem boszorkányság: három egyszerű fortéllyal gyakran már biztonságban érezheti magát.
Az nem okoz meglepetést, hogy a falakon, a mennyezeteken és a csaptelepeken bekövetkező páralecsapódás növeli a penészedés kockázatát a fürdőszobákban. A fürdőszoba elkerülhetetlenül magas páratartalma és a vizes helyiségek esetlegesen tömítetlen szilikonfugái szinte paradicsomi körülményeket teremtenek az egészségre káros spórák növekedéséhez. A jó hír: a penészedés elkerülhető! Megmutatjuk Önnek a legfontosabb rutinműveleteket, amelyekkel hosszú távon megóvhatja a penésztől a zuhanyt, a fugákat és a falakat a fürdőszobában.
Használati körülményei miatt a fürdőszobában szinte sorsszerű a penészspóraképződés, mivel a fürdőszoba nedves, meleg környezete ideális növekedési feltételeket teremt. Miután a penész elterjedt, nehéz megfékezni a növekedését, és a megtámadott anyagot szakszerűen és tartósan megtisztítani – ha egyáltalán megmenthető. Annál is fontosabb a megelőzés, hogy garantálni lehessen a folyamatos fürdőszobai higiéniát és ezáltal az anyagok hosszú élettartamát. Annak érdekében, hogy a személyes wellnessoázisa ne váljon penészparadicsommá, ajánlatos különös figyelmet fordítani bizonyos helyekre, és proaktív módon megtisztítani azokat:
A megelőzés a legjobb stratégia, hogy ne is alakulhasson ki penész a fürdőszobában – és rendkívül egyszerű! Végsősoron három egyszerű rutinintézkedés elegendő a penészedés megelőzéséhez: elég hozzá a megfelelő szellőztetés, a megfelelő fűtés és a gondos szárazra törlés. Ezek együttesen kellően lecsökkentik a fürdőszobában uralkodó nedvességet ahhoz, hogy tartósan higiénikus beltéri klímát teremtsenek, és így mindentől megfosszák a penészt, ami a növekedéséhez kell.
A szellőztetés célja a levegőcsere, ezért a legfontosabb intézkedés a helyiség higiéniájának fenntartásához a fürdőszobában. Az elv nagyon egyszerű: friss levegő be, nedves levegő ki! A nyitott ablaknak köszönhetően a vízgőz gond nélkül távozhat a helyiségből – különösen zuhanyzás vagy fürdés után – ahelyett, hogy kondenzvízként lecsapódna a hideg felületeken. Az ablak nélküli fürdőszobákban olyan elszívórendszerek segítenek, mint az elektromos szellőzőberendezések és a szobai ventilátorok. Mindkét intézkedés csökkenti a levegő nedvességtartalmát, és így megfosztja a penészt attól, ami a növekedéséhez kell.
Kövesse az alábbi három egyszerű lépést, hogy tartósan megóvja vizes helyiségét a penésztől:
Szokjon rá arra, hogy naponta többször és különösen zuhanyzás vagy fürdés után kellő mértékű lökésszerű szellőztetést csinál, mert kitárt ablaknál a meleg, nedves levegő 5–10 percen belül hideg, száraz levegőre cserélődik. Azért, hogy a nedves levegő tényleg kintre, és ne a lakótérbe távozzon, tartsa az ajtót zárva a szellőztetés során. Ha a zuhanyozási rutin végső mozzanataként bevezeti a lökésszerű szellőztetést, akkor már hatékonyan küzd a penész ellen.
Először is: az ablak néhány percig tartó bukóra nyitása, nem éri el ugyanazt a hatást, mint a lökésszerű szellőztetés. Azonban még zuhanyozás után is van nedvesség a fürdőszobában – például a törölközőkben –, amely lassabban párolog el. Ezért ajánlatos kombinálni a lökésszerű szellőztetést és a bukóra nyitott ablakos szellőztetést. Télen azonban ügyeljen arra, hogy ne hagyja túl sokáig bukóra nyitva az ablakot, hogy elkerülje a felesleges energiaveszteséget.
Higrométerrel ellenőrizze a páratartalmat a fürdőszobájában. A beltéri helyiségekhez készült modellek a helyiség hőmérsékletét is mérik – így mindkét tényezőt könnyen szemmel tarthatja, és szükség esetén ellensúlyozhatja azokat. A zuhanyzás során a relatív páratartalom olykor 70%-ra emelkedik, de az állandó napi átlagban az épület típusától, a hőszigeteléstől és a helyiség hőmérsékletétől függően ne haladja meg a 40–60%-ot.
A fürdőszobai penészgombatelepek nemcsak a megnövekedett nedvesség és a nem megfelelő higiénia csúnya tanúi, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelentenek. Ha a mikroszkopikus méretű spórák a nedves, meleg fürdőszobai levegőben keringenek, akkor a légutakba is bekerülhetnek – és különösen allergiás, asztmás vagy csökkent immunitású személyek esetén panaszokat okozhatnak. De még egészséges embereknél is, akiknek nincs korábbi betegsége, provokálja az immunrendszert a penészspórákkal való folyamatos konfrontáció. A jellemző, de gyakran nem specifikus tünetek közé tartoznak a légzési nehézségek mellett a bőr- és a szemirritáció, a bőrkiütés, a fejfájás, a keringési problémák vagy a kimerültség.
A fürdőszobák megfelelő fűtése nemcsak energia- és költséghatékonysági okokból fontos, hanem a vizes helyiségekben a penész megelőzése érdekében is. Ugyanis: a meleg levegő több nedvességet vesz fel, mint a hideg levegő, ezért megfelelő hőmérséklet esetén ennek megfelelően kevesebb vízgőz csapódik le a felületeken a levegőből. A fürdőszobában ezért az általánosan ajánlott helyiség-hőmérséklet 22 és 24 °C között van – ami nemcsak kellemes meleget és komfortot biztosít, hanem a keletkező nedvesség elpárolgását is elősegíti.
Ha padlófűtés van a fürdőszobában, akkor a penészmegelőzés szempontjából is előnyös a hő egyenletes eloszlása az egész helyiségben, mivel nem tudnak hideg zónák kialakulni. Ezenkívül léteznek olyan elektromos fűtési rendszerek, mint a Schlüter-DITRA-HEAT-E, melyek a falon, közvetlenül a csempe alatt helyezhetők el – még a vizes helyiségekben is. Az előny nyilvánvaló: a zuhanyfelület gyors felmelegedése gyors száradást eredményez, és hatékonyan megakadályozza a penészképződést.
A fürdőszobában uralkodó melegebb hőmérséklet felgyorsítja a víz elpárolgását, ami folyamatosan magasabb páratartalmat eredményez, mint más helyiségekben. Ha ekkor a meleg, párás levegő hűvösebb felületekkel érintkezik, kondenzált vízgőz halmozódik fel a csempéken, a csaptelepeken, a tükrökön és az ablaküvegeken. Különösen zuhanyzás után marad nedvesség a falakon, a függönyökön és a fugákban – ezért a szokásos fürdőszobai takarítási terven túl, minden használat után törölje kézzel szárazra a vizes helyiségeit, hogy elkerülje a penészt a zuhanyzóban. A felületek lehúzásával vagy szárazra törlésével csökkenti a maradéknedvességet, és közvetlenül ellensúlyozza a nedvességnek való kitettség miatt bekövetkező penészedés veszélyét. A hosszú távon várható anyagi károkat – például a tapéta, a vakolat vagy a faelemek felpúposodását – is megelőzheti ezzel. Alapvetően ugyanis a következő érvényes: a hatékonyan elvezetett víz nem tud behatolni az anyagokba vagy a szerkezetbe, sem a levegőn, sem a felületen keresztül!
Fugáknak nevezzük a padlóburkolat egyes elemei közötti hézagokat, amelyek például a kerámia-, a terméskő- vagy a greslapburkolatok lerakásakor keletkeznek, és amelyeket általában fugázóanyaggal zárnak le. Ezek a hézagok a burkolatok méretbeli pontatlanságainak kompenzálására, a legkisebb feszültségek kiküszöbölésére és a zárt felület létrehozására szolgálnak. A fugák szélessége a teljes formatervtől és a csempe formátumától függően változhat.
A csempe, az esztrich és a beton folyamatosan alakváltozásokon megy át, melyeket pl. a terhelések vagy a nedvességtartalom megváltozása, ill. a hőmérséklet ingadozása okoz. Ezek a mozgások összeadódva feszültség miatti repedéseket vagy vetemedéseket okozhatnak. Pontosan itt jutnak szerephez a dilatációs fugák: ezek kiegyenlítőként működnek az alakváltozások kompenzálására és a burkolat esetleges károsodásainak megelőzésére.
A zuhanyzóban jellemzően használt szilikonfugák a csatlakozó- vagy dilatációs fugák közé tartoznak: rugalmas tulajdonságaikkal kompenzálják a lerakott burkolatok mozgásait. A fürdőszoba intenzív használati körülményei között éjjel-nappal dolguk van, mert a magasabb hőmérséklet elkerülhetetlenül nagyobb alakváltozásokhoz vezet. A szilikon rugalmassága azonban körülbelül 20%-ra korlátozódik – egy 1 cm széles dilatációs fuga ezért csak 2 mm-rel képes kitágulni károsodás nélkül, nagyobb terhelések esetén a szilikonfuga elszakadna, és cserélni kellene azt. Ezenkívül a szilikon korlátozott gombaölő és antibakteriális ellenálló képességű. A szilikonnal kitöltött fugákat ezért karbantartást igénylő fugáknak is nevezik.
Ha a használatból és az anyagból eredő tényezőkhöz szappanmaradványok, szerves anyagok – például bőrrészecskék – vagy maró tisztítószerek lerakódásai is járulnak, ideális táptalaj alakul ki a fugákban a gombák számára – ez a második fő oka annak, hogy rendszeresen cserélni kell a szilikonfugákat. A szilikon helyett azonban karbantartást nem igénylő dilatációs fugaprofilok is beépíthetők, melyek egymással szemben mozgó elemekből állnak, rendkívül rugalmas puha zónájuk van, és a burkolat fugázása során hagyományos módon fugázhatók. Sem leszakadni, sem penészedni nem tudnak – ezért egyáltalán nem igényelnek karbantartást.
A higiéniai előírások miatt a nagyüzemi konyhákban és az uszodákban gyakran standardnak számít a dilatációs fugaprofilok beépítése a belső falsarkok vagy a fal-padló átmenetek mentén – a magán lakásépítés területén azonban még viszonylag kevés figyelmet kap. Igazságtalanul, mert az olyan profilok, mint a Schlüter-DILEX-EF verhetetlenek, amikor diszkrét és könnyen tisztítható belső falsarkokról van szó: a szilikonfugákkal ellentétben ezek a profilok teljesen karbantartást nem igénylővé és szinte láthatatlanná teszik az átmeneteket a csempézett helyiségekben.
Kiviteltől függően az anyagok ellenállóak a gombákkal és a baktériumokkal szemben – így a dilatációs fugákban kialakuló penész már a múlté. A profilok minden nem úsztatott burkolat esetén használhatók, a csempeburkolat alatti ragasztóágyba kell lerakni őket, és a csempeéllel egy síkba kerülnek. Ez nem csak funkcionális és tartós, hanem tökéletesen beleilleszkedik a fürdőszoba kialakításába.
Szellőztessen szükség szerint: naponta többször, és különösen zuhanyzás vagy fürdés után – de időközben is, mivel a fürdőszobai textíliák lassabban száradnak.
Hagyja nyitva a zuhanyfülkét: szokjon rá a zuhanyzó ajtajának nyitva tartására, hogy a nedves levegő jobban cserélődjön, és gyorsabban felszáradjon a nedvesség.
Törölje szárazra a vizes helyiségeket: minél kevesebb nedvesség van a fürdőszobában, annál alacsonyabb a penészképződés kockázata.
Fűtsön helyesen:: próbáljon meg 22–24 °C-os helyiség-hőmérsékletet tartani a fürdőszobában, és lehetőség szerint használjon elektromos felületfűtést a vizes helyiségekben.
Használjon higrométert:: a mérőműszer megmutatja, mikor túl magas a relatív páratartalom a fürdőszobában, és mikor kell megint szellőztetni.
Ne teregessen: ne szárítsa a ruháit a fürdőszobában – még akkor se, ha ott a helyiség hőmérséklete miatt gyorsabban száradnak.
Használjon párátlanítót: különösen az ablaktalan fürdőszobákban jelenthetnek hasznos kiegészítést a kis, például sóval működő párátlanítók.
Csökkentse a fugák számát: fürdőszoba-tervezés esetén próbálja meg elkerülni a karbantartást igénylő fugák használatát, és csökkentse a fugák számát nagy formátumú csempék használatával. Fugák nélküli fürdőszobák is kialakíthatók.
